Gyakorlatok I. - Bullying | Sokszínűség Oktatás Munkacsoport

Gyakorlatok I. - Bullying

Válogattunk pár gyakorlatot, technikát, ami különböző helyzetekben, különböző órákon alkalmas lehet arra, hogy elgondolkoztassa a gyerekeket az iskolai erőszak hatásairól, megoldásáról, megelőzéséről. Ezek természetesen tetszőlegesen továbbgondolhatók, kiegészíthetők, variálhatók.

Egy-egy specifikus témához további gyakorlatok válogathatók például a Kompasz kézikönyvből.

1. James H. Burns zaklatásellenes gyakorlata – „Wrinkled Wanda” / “Gyűrött Gyopárka”

Minden diák kapjon egy üres papírlapot. Kérjük meg őket, hogy rajzolják rá egy lány, Wanda/Gyopárka kontúrját, majd írjanak köré rosszindulatú, megalázó, megbélyegző mondatokat, például „lúzer vagy”, „mindenki utál”. Minden tanuló gyűrje össze, majd simítsa ki a rajzát. Tűzzük ki őket az osztályteremben. Magyarázzuk el nekik, hogy ezek a rajzok példázzák, miként tépázzák meg az ember önbecsülését, önbizalmát, énképét a bántó megjegyzések.

Újra osszunk szét üres lapokat és kérjük meg a diákokat, hogy ismét rajzolják le Gyopárkát. Ez alkalommal kedves, dicsérő mondatokat írjanak köré, mint „nagyon ügyes vagy”, „örülök, hogy a barátod lehetek”. A rajzok kiállítása utána beszélgessünk a pozitív megjegyzések hatásairól, és a két rajz közötti különbségről.

2. Mit tehetek?

Olvassuk fel hangosan a történetet!

"Márk új tanuló az iskolában. Testnevelésből nem annyira ügyes, mint a többiek, egyébként nagyon csöndes diák. Az osztályból többen is kibeszélik, de szerinted ez nem igazán zavarja, nem látszik semmi különös rajta, mindig jól viselkedik. Az egyik tesiórán a legügyesebb sportoló az osztályban fogja Márk tornazsákját és áthajítja az udvar falán, aztán rákiabál: „jobb lesz, ha utána ugrasz, mielőtt anyád megszid, hogy elvesztetted.” Márk ideges, de fél visszaszólni. Egy másik diák gúnyosan odaszól neki: mi van, csak nem félsz átmászni?. Márk szomorúan elkullog. Egyenesen az öltözőbe megy és magára zárja az ajtót. Feltételezed, hogy azért zárta be, mert elsírta magát."

Osszuk fel a tanulókat kisebb csoportokba! Kérjük meg őket, hogy beszéljék át, milyen választási lehetőségeik vannak, ha tanúi hasonló esetnek. Öt perc elteltével írják fel a táblára az ötleteket!

Beszéljük meg, hogy a különböző megoldások milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak!

(Például:

  • Azonnal beavatkozunk és kiállunk az áldozat mellett

Előnyök: azonnal megszüntetjük vele a zaklatást; hatásos üzenetet küldünk vele a zaklatónak.

Hátrányok: nehéz meglépni; bátorság kell hozzá; lehet, hogy túlerővel nézünk szembe; félünk a zaklatótól; lehet, hogy csak rontunk a helyzeten; rövid távú megoldás.

  • Az esemény után felajánljuk az áldozatnak a támogatásunkat

Előnyök: az áldozat kevésbé érzi magát elszigetelve; kitalálhatunk együtt egy tartós megoldást; kevésbé kockázatos.

Hátrányok: a zaklató szó nélkül megússza az esetet; lassú reakció; nem biztos, hogy sikerül megoldást találni.

  • Egy hozzáértő személy segítségét kérjük

Előnyök: utánajár az esetnek és előállítja a zaklatót; nincs kockázat; hosszú távon segít megszüntetni a zaklatást; diszkrét.

Hátrányok: nincs különösebb hátrány.

  • Visszavágunk később

Előnyök: talán megszüntetjük vele a zaklatást; kemény üzenetet küldünk vele a zaklatónak.

Hátrányok: nehéz meglépni; bátorság kell hozzá; nem biztos, hogy jól sül el; lehet, hogy hasonló helyzetbe kerülünk, mint korábban az áldozat.)

3. Könyvek és filmek felhasználása

Az ifjúsági irodalom bővelkedik olyan történetekben, amelyek az iskolai zaklatást tárgyalják. A magyar irodalomból klasszikus példák Szabó Magda Abigél c. regénye, amelyben a hősnőt társai szó szerint levegőnek nézik; a Pál utcai fiúkban Nemecseket nemcsak a vörösingesek gúnyolják ki, de saját csapatának több tagja is. Olyan műveket is találni, ahol kifejezetten a kisebbséghez tartozás vezet iskolai zaklatáshoz. Halasi Mária Az utolsó padban című regényében Katit, a roma kislányt osztálytársai kinevetik és megalázzák, így végül iskolába járás helyett egy környékbeli bandához csatlakozik. A Gyűlölt másság című, igaz történeten alapuló filmben (eredeti címe: The Gwen Araujo Story) egy trannemű tinédzser zaklatása végül gyilkossághoz vezet (ezt brutalitása miatt csak idősebb diákoknak ajánljuk).

Ezeknek a műveknek a feldolgozása érzékenyítheti a diákokat az iskolai zaklatás áldozatainak helyzete iránt. Az elsőként említett két mű a tananyagban is szerepel, tárgyalásukkor kitérhetünk az iskolai zaklatás jelenségére. A tanulókat megkérhetjük például, képzeljék el, hogyan tudna valamelyik osztálytársa segíteni Ginának; a Pál utcai fiúkban látunk példát arra, hogy Boka kiáll Nemecsek mellett, ennek kapcsán beszélhetünk az iskolai zaklatás elleni fellépésről. Abba az irányba is el lehet indulni, hogy mi történne, ha az ő iskolájukban fordulnának elő hasonló esetek. Ha fogalmazást íratunk a diákokkal az áldozat szemszögéből, kényszerülnek rá, hogy azonosuljanak vele, és ez alapja lehet annak, hogy általában az iskolai zaklatás problematikájára érzékenyítsük őket.

4. Saját alkotások

Sok tanár alkalmazza azt a technikát, hogy miután elmagyarázták a diákoknak, mi tartozik bele az iskolai zaklatás jelenségébe, megkérik őket, hogy csoportokban készítsenek egy saját művet a témában. Ez lehet írásmű, fotósorozat, képregény, poszter, videóklip stb. Ideális esetben a történet nemcsak magát a zaklatás jelenségét illusztrálja, hanem azt is, mit lehet tenni ellene. Mutathatunk nekik mintákat az internetről (a Youtube-on szó szerint százával találhatók ilyen jellegű, gyakran diákok által készített videók). A módszer előnye, hogy a diákok olyan történeteket hozhatnak be, amelyeket környezetükben láttak vagy hallottak, így személyessé teszi az iskolai zaklatás jelenségét. A kész műveket elérhetővé tehetjük az iskola többi diákja számára is (pl. egy kiállítás keretében), illetve az interneten keresztül a szélesebb közösséggel is megoszthatjuk.