Gyakorlatok IV. - Nemi sztereotípiák | Sokszínűség Oktatás Munkacsoport

Gyakorlatok IV. - Nemi sztereotípiák

Két gyakorlatot válogattunk nemi sztereotípiákról és szerepekről, "fiúsról" és "lányosról".

Ezeket a Kiskompasz című kézikönyvből válogattuk, mely elérhető az EJHA - emberi jogi nevelők tudástárában, és esetenként kiegészítéseket is tartalmazhat az egyes gyakorlatokhoz.

1. A fiúk nem sírnak!

Életkor: 8–13 év

Szükséges idő: 90 perc

Csoportlétszám: 8–20 fő

A gyakorlat típusa: beszélgetés, állásfoglalás, színpadi jelenet

A gyakorlatról röviden: A gyerekek provokatív állítások alapján jeleneteket találnak ki és adnak elő közösen.

 

Célok

• A nemi sztereotípiák és a nemek közötti egyenlőség kérdésének megvitatása.

• Az elfogadás előmozdítása.

• Annak bemutatása, hogyan vezetnek a sztereotípiák hátrányos megkülönböztetéshez.

 

Előkészítés

• Válasszunk három állítást a mellékelt listából vagy alkossunk újakat.

• Készítsünk 4 táblát: Egyetértek – Nem tudom – Még gondolkodom rajta –Nem értek egyet

• Helyezzük el őket a terem négy sarkában.

• Írjunk további állításokat a jelenetekhez, és ezeket írjuk fel egy-egy cédulára.

 

Szükséges eszközök: papírlap a táblákhoz és cédulák az állításokhoz

 

A gyakorlat menete

 

1. rész: Foglalj állást!

 

Magyarázzuk el a gyerekeknek a gyakorlat első részét:

a. A termet négy részre osztottuk. Minden sarokban ki van téve egy tábla: Egyetértek – Nem tudom – Még gondolkodom rajta – Nem értek egyet

b. Három különböző állítást fogunk felolvasni sorban egymás után. A gyerekek válasszanak maguknak sarkot aszerint, hogy mit gondolnak az elhangzott állításról: egyetértenek vele; nem értenek egyet vele; nincs véleményük róla; még időre van szükségük, hogy válaszolni tudjanak.

c. Olvassuk fel az első állítást, és várjunk, amíg minden gyerek elfoglalja a helyét. Ekkor kérdezzünk meg egy-két gyereket minden sarokból, hogy miért oda állt, ahová állt. Nyugodtan átmehetnek másik sarokba, ha a többiek véleménye hallatán megváltozott a véleményük. Ismételjük meg a folyamatot a másik két állítással is.

 

Hívjuk össze a gyerekeket, és beszéljük meg az eddigieket:

a. Okozott-e meglepetést valami a gyakorlat során?

b. Mit gondoltok, miért van az embereknek eltérő véleménye ezekről az állításokról?

c. Előfordult-e, hogy egy másik gyerek hozzászólása alapján megváltoztattátok az álláspontotokat? Miért?

d. Honnan tudhatjuk, melyik álláspont a „helyes”?

 

2. rész: Játszd el!

 

Osszuk a gyerekeket maximum ötfős csoportokba, és minden csoportnak adjunk egy állítást. Minden csoportnak tizenöt perce van, hogy elolvassa és megvitassa a kapott állítást, és összeállítson egy rövid, az állítással kapcsolatos üzenetet hordozó jelenetet (kis színdarabot).

A csoportok adják elő a jeleneteket. Minden előadás után kérdezzük meg a közönséget, 2. hogy szerintük vajon mi volt az előadás üzenete. Majd kérdezzük meg az előadókat, hogy ők milyen üzenetet akartak közvetíteni.

 

Feldolgozás és értékelés

 

1. Beszélgessünk a nemi sztereotípiákról az alábbiakhoz hasonló kérdések alapján:

a. Mi volt a közös az állításokban? Tudtok mondani más hasonló kijelentéseket?

b. Ebben a csoportban eltérő szabályok és elvárások vonatkoznak a fiúkra és a lányokra? És az osztályban vagy az iskolában? A családban? Van-e ennek értelme?

c. Eszetekbe jut-e más egyéb elképzelés arról, hogy milyennek kellene lenniük, vagy hogyan kellene viselkedniük a fiúknak vagy a lányoknak? Az ország más részein is léteznek hasonló elképzelések? És Európában? És a nagyvilágban?

d. Mi történik, ha egy fiú vagy lány nem ért egyet ezekkel az elképzelésekkel, és másmilyen akar lenni, vagy máshogy akar viselkedni? Ti voltatok már ilyen helyzetben? Hogy éreztétek magatokat? Mit tettetek?

e. Vajon a fiúkkal és a lányokkal szembeni elvárások, a gyerekekhez hasonlóan, a felnőtteket is érintik?

 

2. Kapcsoljuk össze a nemi sztereotípiákat a diszkrimináció problémájával az alábbiakhoz hasonló kérdések segítségével:

a. Hogyan korlátozzák a lehetőségeinket ezek a – férfiakra és a nőkre vonatkozó – elképzelések? Tudtok példát mondani erre?

b. Milyen hatással vannak ezek a korlátozások az emberi jogainkra?

c. Mit tehetünk a jövőben azért, hogy a fiúk és a lányok szabadabban viselkedhessenek a saját elképzeléseik szerint, ne csak úgy, ahogy a többség azt elvárja tőlük?

 

Állítások (minta)

 

A babázás csak lányoknak való.

A fiúk nem sírnak.

A fiúk nem hordanak szoknyát.

Egy lány nem lehet főnök.

Csak a fiúk szoktak focizni.

A lányok gyengék, a fiúk erősek.

A lányok az anyukájuknak segítenek, a fiúk pedig az apukájuknak.

Jobb lánynak lenni, mint fiúnak.

Ha baj van, elsőnek mindig a fiúkat hibáztatják.

A fiúk káromkodhatnak, de a lányok nem.

A lányok okosabbak a fiúknál.

Azért tudnak győzni a lányok, mert csalnak.

A fiúk verekedhetnek, de a lányok nem.

A fiúk lustábbak a lányoknál.

A lányok jobban tudnak hazudni, mint a fiúk.

 

Tanácsok a csoportsegítőnek

 

• Vigyázzunk, nehogy tovább erősítsük azokat a sztereotípiákat, amelyekkel ez a gyakorlat foglalkozik. Fontos, hogy tisztában legyünk saját, a nemi szerepekhez kapcsolódó előítéleteinkkel és sztereotípiáinkkal, és azzal, hogy csoportsegítőként hogyan világíthatjuk meg ezeket a gyerekeknek.

• Válasszunk olyan állításokat, amelyek rámutatnak, hogy a fizikai különbségek ellenére a lányokat és a fiúkat ugyanazok a jogok illetik meg. Olyan állításokat használjunk, amelyek eléggé provokatívak ahhoz, hogy felszínre hozzák a véleménykülönbségeket.

• Próbáljuk elkerülni, hogy a fiúk és a lányok egymás ellen forduljanak. A jelenetekhez – a csoporttól függően – alkothatunk csak fiú- és lánycsoportokat, vagy vegyes csoportokat.

• A szülők attitűdje nagyban befolyásolja a gyerekekét. Előfordulhat, hogy pozitív és negatív visszajelzések egyaránt érkeznek a szülőktől ezzel a gyakorlattal kapcsolatban.

 

2. Való ez nekem?

Életkor: 8–13 év

Szükséges idő: 45 perc

Csoportlétszám: 8–20 fő

A gyakorlat típusa: preferenciák megnevezése, beszélgetés

A gyakorlatról röviden: A gyerekek olyan tevékenységeket mondanak, amiket szeretnek, nem szeretnek, vagy csak szeretnének csinálni, és amiket az emberek a lányokhoz vagy fiúkhoz illőnek, illetve nem illőnek tartanak. Aztán beszélgetnek a nemi sztereotípiákról, majd összekapcsolják ezt a témát az emberi jogok kérdésével.

 

Célok

• Saját és mások képességeinek és tudásának felfedezése.

• A nemi sztereotípiák hatásának felismerése.

 

Előkészítés

Opcionális: másoljuk le a kérdőívet megfelelő példányszámban.

Szükséges eszközök

• papír és tollak

• opcionális: a kérdőív több példányban

 

A gyakorlat menete

 

Vezessük be a nemi szerepek témáját az alábbi kérdéssel: Vannak-e olyan viselkedési formák és tevékenységek, amiket „lányosnak”, illetve „fiúsnak” gondolnak az emberek? A gyerekek mondjanak példákat.

 

Adjunk a gyerekeknek papírt és ceruzát. Mindenki írja rá a saját papírjára az alábbiakat:

a. A papír tetejére írd fel, hogy fiú vagy-e, vagy lány vagy.

b. Írj fel négy olyan dolgot, amit szívesen csinálsz, és ami az emberek szerint meg is felel a nemednek.

c. Írj fel négy olyan dolgot, amit csinálsz, pedig nem szereted, és ami az emberek szerint megfelel a nemednek.

d. Írj fel négy olyan dolgot, amit nem csinálsz, de nem is lenne kedved hozzá, és ami az emberek szerint a másik nemhez illik.

e. Írj fel négy olyan dolgot, amit nem csinálsz, pedig szeretnél, de ami az emberek szerint a másik nemhez illik.

3. A gyerekek nevezzenek meg pár dolgot azok közül, amiket az egyes kérdésekhez feljegyeztek, a válaszaikat pedig írjuk fel egy nagy lapra, az alábbihoz hasonló táblázatba.

Feldolgozás és értékelés

 

A gyakorlat feldolgozását az alábbiakhoz hasonló kérdések segítségével végezzük:

a. Volt-e meglepő dolog azok között, amit a többiek szeretnek vagy nem szeretnek csinálni?

b. Nézzétek meg a listán, mik azok a dolgok, amiket a gyerekek szívesen csinálnának, de mégsem teszik. Észrevesztek valamilyen szabályszerűséget?

c. Mi történik, ha egy lány „fiús” dolgokat csinál? És ha egy fiú „lányos” dolgokat csinál? Vajon miért van ez így?

d. A családotokban élő felnőttek vajon hogyan válaszoltak volna ugyanerre a négy kérdésre?

e. A családtagjaitok hasonlóan gondolkodnak arról, hogy mi való a fiúknak/férfiaknak, és mi a lányoknak/nőknek?

f. Honnan tudjuk, hogy mi való a fiúknak/férfiaknak, és mi a lányoknak/nőknek?

2. Kapcsoljuk össze a gyakorlatot az emberi jogok témájával az alábbiakhoz hasonló kérdések segítségével:

a. Hogyan hat az egyes gyerekekre az, ha meg van szabva, hogy mit tehet egy lány vagy egy fiú? Hogyan hathat ez a családra? És az egész társadalomra?

b. Mit gondolsz, változnak-e a nemi szerepek (vagy sztereotípiák)? Ha igen, hogyan?

c. Próbáltál már tiltakozni a nemi szerepek ellen? Mi történt?

d. Hogyan korlátozzák a nemi szerepek/sztereotípiák az emberi jogokat?

e. Mit tehetünk a csoporton belül a nemi szerepek, illetve az azokhoz kapcsolódó elvárások ellen?

 

Tanácsok a csoportsegítőnek

• Bíztassuk a gyerekeket arra, hogy amikor a nemüknek megfelelő tevékenységekre keresnek példákat, gondoljanak a lányokkal/fiúkkal szembeni, a viselkedéssel vagy a külső megjelenéssel kapcsolatos elvárásokra is (pl. csinos ruhák iránti érdeklődés, pletykálkodás, sírósság, csúnya szavak használata, verekedés).

• Alternatív megoldás: Előfordulhat, hogy néhány gyerek nem hajlandó elmondani, illetve zavarba jön, ha el kell mondania, hogy szívesen csinál olyan dolgokat, amik egyesek szerint „nem valók” egy fiúnak vagy egy lánynak. Ezt elkerülhetjük, ha a papírokat összegyűjtjük, megkeverjük, és megkérjük a gyerekeket, hogy olvassák fel mások (név nélküli) válaszait; vagy a gyerekeket külön fiú- és lánycsoportokba osztjuk, és megkérjük őket, hogy együtt válaszoljanak a kérdésekre; vagy a kérdéseket papíron osztjuk ki.

• Ha úgy érezzük, hogy szükséges a csoportunk számára, járjuk körül a sztereotípia fogalmát, beszéljük meg, mit jelent a szó, és a gyerekektől kérjünk rá példákat. Tárgyaljuk meg azt is, hogy a sztereotípiák hogyan korlátozhatják emberi jogainkat.

• Amikor azt kérdezzük, mi történik azokkal a gyerekekkel, akik nem alkalmazkodnak a nemi sztereotípiákhoz, kérdezzük meg a résztvevőket, milyen gúnynevekkel szokták illetni az ilyen gyerekeket (pl. anyámasszony katonája, antinő, homokos), és beszéljünk ezek hatásáról is.