Hogyan segíthetek? / A SOM animációs filmjei kisebbeknek

A 2020-as Iskolai Sokszínűség Hete alkalmából olyan rövid videót szerettünk volna készíteni, mely hasonló módon ad alkalmat az iskolai zaklatásról, kirekesztésről való beszélgetésekhez (akár családi körben, akár az osztályban), mint a Te mit csinálnál? című kisfilmünk, de a fiatalabb korosztályok számára.

Végül nem egy, hanem két animációs film készült el. Az az egyik különlegességük, hogy szinte ugyanaz a történetük és a kérdésfeltevésük, ám mindez máshogyan van bemutatva a kettőben. Mindkettőben egy kisgyerek a narrátor, aki az osztályában tapasztalt iskolai zaklatásról beszél, és arról gondolkodik, vajon hogy tudna segíteni. A narrátor a végén a nézőnek is felteszi a kérdést: ő hogyan segítene? Az a különbség a filmek közt, hogy míg az egyikben fiktív lények, alakzatok szerepelnek, addig a másikban emberfigurák. Ebből fakadóan a filmekben szereplő iskolai zaklatás oka, ürügye is más: az alakzatok világában az áldozatok formája az, ami miatt csúfolódás céltáblái lesznek, az embergyerekek világában két olyan gyerek lesz az áldozat, akikhez hasonlóval a valóságban is találkozhatunk: egy afgán származású kisfiú, és egy olyan kislány, akinek két anyukája van. 

A videók megbeszéléséhez, feldolgozásához a 2020-as Tanári kézikönyvünkben adtunk javaslatokat, s ezeket most itt is összefoglaljuk.

Úgy gondoljuk, a két kisfilmet külön-külön is használni lehet (attól függően, hogy milyen életkorban vannak a gyerekek, és milyen előzetes tudással rendelkeznek), és akár egymás után mindkettőt le lehet vetíteni, és megbeszélni a köztük lévő párhuzamokat.

Ezekhez a beszélgetésekhez javasolunk az alábbiakban pár kérdés-ötletet:

Ami mindkét videónál feltehető:

• Miről szól a film főszereplőjének/narrátorának naplórészlete? Mi a probléma? Kik szerepelnek benne?

• Szerintetek miért bántják a két osztálytársat? Mit tudtunk meg róluk?

• Szerinted ez igazságos-e?

• Szerinted hogy érezhette magát a naplóíró főszereplő, amikor látta, hogy az osztálytársait bántják? Te mit éreztél volna a helyében?

• Szerinted hogy érezték magukat azok, akiket bántottak?

• Milyen megoldásokon gondolkodott el a főszereplő?

• Te melyiket választanád a felsoroltak közül?

• Ha egyiket sem, te mit csinálnál a helyében?

• Képzeld magad valamelyik szereplő helyébe! Hogyan mesélnéd el a történteket a szüleidnek vagy valamelyik hozzátartozódnak? Ők mit mondanának, mit csinálnának?

• Történt-e már veled hasonló? (Előfordult-e, hogy láttad, hogy valakit bántanak a közeledben valamilyen tulajdonsága miatt, igazságtalanul? Előfordult-e, hogy téged bántottak? Előfordult-e, hogy te bántottál mást? Akkor mi volt a történet vége, a probléma megoldása?)

• Szerinted mit kellene tennie a gyerekeknek, hogy többé ne forduljon elő hasonló eset? Mit kéne tennie a tanító néninek, hogy ne forduljon elő hasonló eset? Mit kellene tennie a szülőknek, hogy ne forduljon elő hasonló eset?

• Írj levelet az áldozatnak vagy azoknak, akik bántották! Gondolkozz el azon, hogyan próbálnád megvigasztalni azt, akit csúfoltak, és hogyan próbálnád meggyőzni azt, aki gúnyolódik!

• Képzeld el, hogy végül Andi néni segítségével kibékülnek a szereplők, és közösen játszanak a szünetben! Rajzold le őket!

Javaslatok a 2. videóhoz:

Ezt a videót kicsit érettebb gyerekeknek ajánljuk, akikkel lehet olyan komoly és valóságos témákról beszélgetni, mint a szivárványcsaládok, illetve a bevándorlók, menekültek.

Mivel a videókban a zaklatás két áldozatáról kiderül, hogy egy-egy olyan tulajdonságuk ürügyén bántják őket, amelyek felé a mai magyar társadalomban sokan fordulnak előítélettel (egyikük egy afgán származású kisfiú, másikuk szivárványcsaládban él, két anyuka neveli), előzetes mérlegelést igényel, hogy az osztályban van-e lehetőség valódi párbeszédet folytatni ezekről személyeskedés vagy indulatok nélkül. 

Amennyiben kockázatosnak ítéljük, a sokszínűség és előítéletesség témájáról való beszélgetéseket érdemes az egyszerűbb, fiktív lényekről szóló videóval elkezdeni, megalapozni.

Lehetséges kérdések a fentieken kívül:

• Szerinted miért kezdték el bántani Daniék Annát és Hamidot?

• Szerinted mivel vigasztalták Hamidot és Annát a szüleik?

• Te ismersz-e olyan gyereket / Jár-e az iskolátokba olyan gyerek, akinek a szülei egy másik országban születtek, vagy ő maga máshol született? Szerinted milyen problémával kell szembenéznie? 

• Mi mindent lehet tanulni egy másik országból jött gyerektől? Te milyen kérdéseket tennél fel Hamidnak?

• Mit mesélnél el mindenképpen a saját országodról és az itteni szokásokról, kultúráról mindenképpen egy másik országból származó új osztálytársnak?

• Mit gondolsz, milyen okból költöznek egyes családok másik országba? (Pl. a szülők munkája, munkahelyek elérhetősége, háború, anyagi körülmények, stb.)

• Hányféle családot ismersz, látsz magad körül? Vannak-e olyan családok a környezetedben, ahol...

...egy apuka és egy anyuka neveli együtt a gyerekeit / ...egy anyuka egyedül neveli a gyerekeit / ...egy apuka egyedül neveli a gyerekeit / ...a szülők külön élnek, de együtt nevelik a gyerekeiket / ...két anyuka vagy két apuka nevel gyereket / ...nagyszülő vagy más rokon neveli a gyerek(ek)et / ...három vagy több testvér van /...egy gyerek van a családban, stb. ? Mi a közös ezekben a családokban?

• Mivel próbálnád meggyőzni Daniékat, hogy ne bántsanak mást (pl. Annát vagy Hamidot)?

• Mit mondanátok Andi néninek a narrátor/főszereplő helyében? 

• Ti mit csinálnátok, ha hasonló helyzetbe kerülnétek? Kitől kérnétek segítséget?

Ha a kisfilmben előforduló LMBTQI témákkal kapcsolatban szeretne jobban felkészülni (az esetleges kérdések miatt), a következő forrásokat ajánljuk:

Azonos nemű szülők és gyermekeik – Háttér Társaság, 2017.

Egy magyar család: Andris, Ádám és Marci (videó)

Szivárványcsaládok. Azonos nemű párok és a gyermekvállalás – A TASZ írása